Kedves hallgatóim:
Isten, bennünket a saját képmására és hasonlatosságára alkotott, és megáldott, megajándékozott minket, saját tulajdonságaival. Szomorú azonban, hogy mi, ezekkel az ajándékba kapott tulajdonságokkal, nagyon sokszor visszaéltünk, nem használtuk úgy, ahogy kellett volna. Nos, ezek közül a tulajdonságok közül, megemlítek néhányat. Szeretet, öröm, szomorúság, békesség, jóság, igazság, harag, gyűlölet stb. Bár ezek a tulajdonságok megvannak bennünk, legtöbbször, helytelenül bánunk velük. A helyes alkalmazást, a Bibliában találjuk feljegyezve. Ahogyan azt, mennyei atyánk alkalmazza barát és ellenség felé, személyválogatás nélkül. Az Úr Jézus és Pál Apostol által. Az Efézusi levél 5-ik fejezetében, az első és a 45-ik versben: ,,Legyetek annak okáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek: Aki felhozza az ő napját, mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak:" Ha ezeket a verseket, figyelemmel olvassuk, akkor Urunk mérhetetlen emberszeretetét halljuk kicsendülni belőlük. Bennük: mennyei atyánk, az Ő követésére szólít fel minket. Különösen is azokat, akik már hátat fordítottak ős ellenségünknek, a sátánnak. Akik rádöbbentek arra, hogy a sátán gonosz célja: minél több embert elvonni Istentől, és magával ragadni a kárhozatba. Isten azonban, nem csak az ő követésére szólítja fel gyermekeit, hanem világosan és érthetően rámutat arra is, hogy milyenek az ő tulajdonságai. Igénkben: Urunk 2 olyan eseményt említ meg, mely minden ember előtt, ismeretes. Az egyik: napfény, a másik: eső. A nap fénye, a nap 24 órájában, rá ragyog a Föld minden emberére! Hívőre, hitetlenre, tolvajra, gyilkosra egyaránt. Ugyan így, az eső is, megáztatja minden ember kertjét, veteményeit, gazdagnak is, szegénynek is, barátnak és ellenségnek is. Nos, ilyen a személyválogatás nélküli isteni tulajdonság. Az a mi bajunk, kedves hallgatók, hogy mi, az embert és a bűnét nem tudjuk elválasztani egymástól. A gyűlölt személyt és a bűnét, együtt emlegetjük. Pedig, mennyei Atyánk nem a bűnöst gyűlöli, hanem a bűneit! Ez az ellenség iránti szeretet, Megváltó Urunk szívében a Golgotán, a kereszten tűnt élesen, szemeink elé! Amikor szörnyű kínok között is tudott imádkozni, hóhéraiért: ,,Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek" /Lukács. 23, 34./ Jézus itt: világosan elválasztotta a bűnt, a bűnösöktől. Gyönyörű példákat lehetne felsorolni arról, hogy az ellenség által meggyötört hívő emberek, miképpen bocsátottak meg, kínzóiknak, üldözőiknek. És ez által sok üldöző, hogyan vált Isten gyermekévé! Istenben nem bízó embereknél, még csak elfogadható, ha gyűlölik egymást. Ám ha hívő emberek is, haragban vannak egymással, netán, gyűlölik egymást, ez már nagyon rossz fényt vet rájuk? Mivel a hívő embernek, mindenkori példaképe, Jézus Krisztus! Mert Ő, nem csak mondta, hanem élte is azt, amit mondott! Ő, soha nem szólt vissza, mint mi. Ő sohasem vágott vissza keményen, mint mi. Elfogatása után, midőn ütlegelték, korbácsolták, megfeszítették, mind ez, mérhetetlen kínt jelenthetett neki, mert, mint bűntelen, sokkal érzékenyebb volt a bántásra, mint mi, bűnösök. Ha mi, az Úr Jézusért szenvedünk, akkor is, fájdalmas a szenvedés. Különösen is, ha azokra a mártír testvéreinkre gondolunk, akik keresztre feszítve, fáklyaként égtek el. Vagy akiket éhes vadállatok elé vetettek. Ők is, valamennyien, a kínok kínját szenvedték el, mivel Krisztust az életüknél is jobban szerették! Bizonyára, alább hagyna a gyűlölet, ha Megváltó Urunkhoz hasonlóan, mi is, el tudnánk választani a bűnt a bűnöstől. Úgy, ahogyan erre példát adott nekünk a mi áldott urunk, Jézus Krisztus!
Ámen.
