Pecznyík Pál
Segítő szeretet
Keserűség, bánat, tölti be a földet,
egyre több bús arcon látni, fájó könnyet.
Sok családban kopár, kenyértelen asztal,
éhezőket: üres ,,nincs" szó, nem vigasztal.
Boldog: kinek jut még, minden napra étel,
jóllakottan térhet nyugovóra, éjjel.
Ám akinek nincsen betevő falatja,
nem bánná, ha föld is, megnyílna alatta!
Földünk minden táján terjed, a szegénység,
emberek ezreit, porba dönti éhség.
Nem csoda, ha terjed, keserűség, bánat,
kevés segítő az, kit szánalom áthat.
Míg sok drága étel, kidobásra kerül,
addig, éhezőknek teste holtan terül.
Népek Alkotója, mind ezt tudod, látod,
a becsapott embert, már kezdettől szánod.
Készítettél csodás menekvési tervet,
Fiad váltságáért, bűnös, üdvöt nyerhet!
Nem Te vagy az oka, e nagy szegénységnek,
lehetne jó léte, földön minden népnek.
Hogy ide jutottunk, magunk okolhatjuk,
mert ha jóra intesz, vállunk vonogatjuk.
Kérünk, támassz bennünk, segítő készséget,
ne nézzük tétlenül, e nagy szegénységet.
Ne terjedjen tovább, keserűség, bánat,
segítő szeretet, vonjon elé gátat!
Éhezők kapjanak, elegendő étket,
Jézus, értük is hullt, bűntörlő szent véred!
Celldömölk
2012. III. 8 .
Pecznyík Pál
Legdrágább Barát!
Rég dobbant elsőt a szívem,
Rég dobbant elsőt a szívem,
életem azóta sínen
halad, örök célja felé,
dicsőséges Atyám elé!
Azóta sok év elfutott,
több ború, mint derű jutott.
Volt fájdalom, volt bűnbánat,
könnyek lepték bús orcámat.
Bár néha öröm is csordult,
ha rossz létem, jóra fordult.
Több évtized már mögöttem,
áldom Jézust, ki fölöttem
tartja áldó, védő kezét,
s ontja reám, szeretetét.
Most már egyre jobban látom,
Jézus legdrágább Barátom!
Egykor: értem a semmiért,
feláldozta az életét!
Kereszten, kétezer éve,
értem is hullt, drága vére!
Így szeretni, csak Ő tudott,
s hála helyett, néki jutott,
a borzalmas kereszthalál!
Engem mégis, keblére vár!
Ez a csodás nagy szeretet,
térdre roskaszt ma, engemet.
Égen - földön, nincs jobb Barát,
Atyám elé, Ő emel át!
Celldömölk,
2012. III. 7.
