Húsvét

"A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak, de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik. Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken. "

(Lukács 24:10-12)

Nem tévedés, bizony az apostolok, Jézus tanítványai tartották üres fecsegésnek a feltámadásról szóló örömhírt. Akkor vajon mi, ma élő tanítványok miért csodálkozunk, ha a környezetünkben élők nagy százaléka (90-95%-a?) nem hisz a feltámadásban? Ilyenek vagyunk, csak azt hisszük el, amit látunk. Péter el is szaladt a sírhoz, hogy meglássa, tényleg úgy van-e, amint az asszonyok mondták. Tényleg úgy volt, de azt írja a Biblia, hogy csodálkozott magában a történteken. Nem, még mindig nem hitt! Csak csodálkozott. A feltámadáshitre később jutott el.

Az asszonyok példája lebegjen szemünk előtt: legyünk bizonyságtévői a feltámadásnak és a feltámadott Jézusnak. Akkor is, ha kinevetnek, ha üres fecsegésnek tartják mindazt, amit mondunk. Az Úr feltámadott és ezt mi hitünkkel, szavainkkal, életvitelünkkel szükséges, hogy felmutassuk. A többi az Úr dolga. Ő él, és meggyőzi a kételkedőket, akiket szabad nekünk imában a feltámadott Krisztus elé vinni.

Forrás: 
Napi Ige és Gondolat - 2010.

"A húsvéti megújulás egyszersmindenkorra való megújulás! A Jézus Krisztus feltámadásában az Újszövetség szerint az jelentetett ki, hogy Isten, Fiának személyében, az ember javára, egyszerűen már megnyerte a diadalt."
(Karl Barth)