"...Persze, ez túl egyszerűen hangzik. Ahhoz, hogy értse valaki ott kellett lennie.
A jászolnál ...
A kereszt alatt ...
Az üres sírnál ...
Isten szeretetének nagy, csodálatos titka mindig ugyanaz marad. Akár abroncsos szoknyát hord valaki, akár farmernadrágot - ahhoz, hogy Isten ajándékát átvehessük, mindannyiunknak ugyanaz előtt a jászol előtt kell térdet hajtanunk.
Változnak az idők, de az ünnep nem. Mert ezen az ünnepen nem a templom orgonistájáról van szó, nem is egy szomorú öregemberről, hanem a gyermekről ...
Arról a gyermekről, akit Jézusnak hívnak, és aki szereti a bűnösöket ... "
( Johan Frinsel : Karácsonyi történetek - részlet-
Ethos Kiadó )
