Gondolatok
"...
De Isten, egészen csodálatos módon, soha nem mond le rólunk. Soha nem
mondja: most nem, talán majd később. Azt sem jelenti ki velünk
kapcsolatban: túl késő. Újra és újra alkalmat készít. Lehetőséget ad.
Kész találkozni velünk. És a vele való közösségben a terheket, amelyeket
hordozunk, amelyekhez már hozzászoktunk, amelyek nélkül talán már el
sem tudjuk képzelni az életünket, letehetjük. Még a fájdalmakat is, a
szomorúságunkat, a csalódottságunkat is, amit saját magunk miatt érzünk.
Egészen felszabadító azt tudni, hogy minden nap egy új nap, amelyet
azért is kapunk Istentől, hogy újat kezdhessünk. Hogy máshogyan nézzünk a
lehetőségekre és alkalmakra és máshogyan döntsünk. Mert lehet
kimondani azt is örömmel: igen, most van itt az idő, hogy menjek, hogy
tegyek. Igen, most!"
(Kovács Szilvia)
„Az Ige, a Szó kétezer évvel ezelőtt testté lett. Jézus, a testet öltött Ige,
mindent megélt, mindenkit szeretett, és önmagát áldozta mindenekért,
azokért is, akik elárulták, megostorozták, megfeszítették. A Szónak ma
is meg kell testesülnie ahhoz, hogy újra képessé váljon a szeretetet és
az igazságot közvetíteni, a cselekedetek fölött helyesen ítélkezni.
Isten szava és a szeretet lelke szüntelen megtestesülésre vár."
(Richard Wurmbrand)
(Richard Wurmbrand)
