"...1517. október 31-én Luther Márton a
wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte híressé vált 95 tételét.
Ebben az írásában megpróbált
a röviden
összefoglalni, miben tér el az egyház tanítása és gyakorlata a
Szentírástól. Célja az volt, hogy térjen vissza az egyház vezetősége és
minden tagja Istennek a Bibliában kijelentett akaratához. Ez a
visszatérés, visszaformálódás, reformálódás volt a célja mindannak, amit
a reformátorok tettek...."
(Cseri Kálmán)
Egyedül a Szentírás
egyedül Krisztus
egyedül hit által
egyedül kegyelemből
egyedül Istené a dicsőség!
Bódás János:
REFORMÁTUS REFORMÁCIÓ
Megőriztük a Hitvallást s az Igét
századokon át, tisztán és híven.
De csak könyvekbe zárva! - mert szívünktől
nyelve, szelleme már - már idegen.
Nem éljük, amit vallunk, (mint az ősök)
utunkban a Lélek már nem vezet.
Bár mindnyájunk közös célja a Béke,
de utána a Pénz s az Élvezet.
Üresedik a templom, nincs imádság
asztalnál, ágyban, üzemben, mezőn.
Isten népére nem ismerhet immár
bennünk a világ. Rosszul áll a pör:
vádjait szaporítja ellenünk sok
millió "Minőségi Ellenőr".
Úszunk az árral, számunkra is sorra
ezrével nőnek az uborkafák,
s kapaszkodunk, mert nagy erővel vonz a
fösvény, úrhatnám kispolgáriság.
A múlthoz képest hol van a minőség?
Hiába van papíron igazunk,
hiába mondjuk tisztán az Igét ha
a cáfolata sokszor mi vagyunk!
Bizony, bizony a "Semper reformari"
ideje jött el s elsősorban ránk!
Nem szekta, "izmus", Róma most a kérdés:
bennünk lobbanjon újra fel a Láng,
a szent Láng, ami őseinkben égett,
mitől sok fásult szív tüzet fogott
s áldozva szolgálták a hazát s népet,
szerények, tiszták voltak, s boldogok.
Itt az idő, hogy a Lélek vezessen
s azt tegyük, amit az Úr ma ránk kiró:
nékünk kell újjászületnünk, úgy lesz csak
majd református reformáció!