Makovei János
A szívedet add!
Jöjj hozzám,
S nekem a szívedet add!
Mert mit ér a dal,
mely ajkadról fakad,
ha nem szíved
legdrágább zenéje az?
Virág nélkül,
-Tudd meg!- nincs újuló tavasz.
Ne féltsd tőlem,
Nagyon vágyom fájó szíved.
Jöjj hozzám!
Adok neked új, élő hitet.
Hidd újra,
Én szívemmel szeretlek rég.
Szeretetemtől ragyog ma is az ég.
Ha elhozod hozzám
életed összetépett rongyait,
ha életedből
még nekem is hagynál valamit,
ha könnyeidet,
elsírtad már rég, keservesen,
ha nem szól,
senki hozzád igaz szerelmesen…
Ha kifakult,
már régen eleven, üde mosolyod,
ha két karod
elfáradt, s eddig hiába dolgozott,
ha nincs erőd
semmire, élni, meghalni se már,
és szeretettel
nincs senki, aki téged még haza vár…
Jöjj hozzám!
Tégy le előttem szívedből mindent!
Láss meg engem,
Mint kegyelmes, szerető örök Istent!
Csak a szívedet
el ne hagyd messze földön valahol,
e nagy vadonban,
mely lassan hozzám az egekig hatol.
Szeretlek!
És elhagyott szívedet akarom!
Szeretlek!
Szeress te is, mert az hatalom!
Atya és gyermek
Igaz szeretetének hatalma ez,
ha szívtől szívig
Magának egy új utat szerez.
Jöjj, várlak!
Drága, hazaérkező gyermekem,
És a szíved,
Bűnös szíved hozd el nekem!
S nekem a szívedet add!
Mert mit ér a dal,
mely ajkadról fakad,
ha nem szíved
legdrágább zenéje az?
Virág nélkül,
-Tudd meg!- nincs újuló tavasz.
Ne féltsd tőlem,
Nagyon vágyom fájó szíved.
Jöjj hozzám!
Adok neked új, élő hitet.
Hidd újra,
Én szívemmel szeretlek rég.
Szeretetemtől ragyog ma is az ég.
Ha elhozod hozzám
életed összetépett rongyait,
ha életedből
még nekem is hagynál valamit,
ha könnyeidet,
elsírtad már rég, keservesen,
ha nem szól,
senki hozzád igaz szerelmesen…
Ha kifakult,
már régen eleven, üde mosolyod,
ha két karod
elfáradt, s eddig hiába dolgozott,
ha nincs erőd
semmire, élni, meghalni se már,
és szeretettel
nincs senki, aki téged még haza vár…
Jöjj hozzám!
Tégy le előttem szívedből mindent!
Láss meg engem,
Mint kegyelmes, szerető örök Istent!
Csak a szívedet
el ne hagyd messze földön valahol,
e nagy vadonban,
mely lassan hozzám az egekig hatol.
Szeretlek!
És elhagyott szívedet akarom!
Szeretlek!
Szeress te is, mert az hatalom!
Atya és gyermek
Igaz szeretetének hatalma ez,
ha szívtől szívig
Magának egy új utat szerez.
Jöjj, várlak!
Drága, hazaérkező gyermekem,
És a szíved,
Bűnös szíved hozd el nekem!
